1. Dőrejárás
Az álarcos bolondozás ideje
Csallóközi eredetű szokás, ahol férfiak női ruhába, ördögnek vagy koldusnak öltözve házról házra jártak. Táncukkal adományokat gyűjtöttek, amelyeket este közösen fogyasztottak el a kocsmában.
Dőrejárás - Fotó forrása
2. Bakkuszjárás
A lányok réme
A Felvidékről származó farsangi felvonulás, ahol kecskebőrbe bújt alakok ijesztgették a falubelieket. A menet része volt egy forgó kerékre szerelt bábupár is, amely a farsangi forgatagot szimbolizálta.
3. Nagybőgőtemetés
Búcsú a farsangtól
Húshagyókedden éjfél előtt „eltemették” a nagybőgőt: gyertyák mellett ravatalozták fel, és siratóparódiákkal búcsúztatták, ezzel jelezve a böjt kezdetét.
4. Vénlánycsúfolás
Tuskóhúzás
A pártában maradt lányokat tréfásan „megbüntették”: nagy zajjal végighúzott tuskót támasztottak az ajtajukhoz, jelezve, hogy ideje férjhez menni.
Fotó forrása
5. Asszonyfarsang
Csak nőknek!
A dunántúli falvakban a nők férfiak nélkül mulattak, táncoltak, és egy rövid időre kiszakadtak a mindennapi kötelességeikből.
6. Balázsjárás
Adománygyűjtés diákoknak
Balázs-napkor iskolás gyerekek házról házra jártak adományokért. Egyikük Szent Balázsnak öltözött, a többiek fakarddal és papírcsákóval kísérték.
7. Gúnárszakítás
A férfiak szívtelen próbája
Ez a szokás különösen a tavaszi mulatságok idején volt jellemző. A legényeknek el kellett rángatniuk egy feldíszített gúnárt, aki egy család állatát képviselte. A gúnár „szakításával” jelezték a tél elűzését.
Kép forrása
+1: Kakasütés
Az ügyesség kegyetlen próbája
A legények bekötött szemmel próbálták agyonütni a földbe ásott kakast. Bár ma már kegyetlennek tűnik, egykor látványos farsangi verseny volt.
- KAPOSVÁRIMAMI -
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
