Jelenlegi hely

Mérjük meg a Föld kerületét!

Iskolák jelentkezését várják Eratoszthenész híres mérésének megismétlésére!

A nemzetközi méréssorozatra az idei tavaszi nap-éj egyenlőséget követő napon, március 21-én, hétfőn kerül sor.

A European Association for Astronomy Education és a görögországi székhelyű Inspiring Science Education Academy – az Európai Unió és további európai szervezetek támogatásával és közreműködésével – 2014-ben hirdette meg először az Eratosthenes Experiment című programot, melynek célja a névadó tudós mérésének modern kori megismétlése a lehető legtöbb iskola és diák bevonásával. A szervezők az idei évben is közzétették a felhívást, azzal a szándékkal, hogy a világ minden tájáról sikerüljön jelentkezőket találni a mérés elvégzésére.

A Kr. e. 3. évszázadban élt, híres ókori polihisztor (aki a csillagászat és a matematika mellett többek között filozófiával, történetírással, költészettel és zenével is foglalkozott) azon, korukat megelőző gondolkodók közé tartozott, akik elfogadták, hogy a Föld nem lapos, hanem gömb alakú (ezt a következtetést többek között olyan megfigyelésekre alapozták, hogy a holdfogyatkozások alkalmával a Föld Holdra vetett árnyékának íves alakja van, vagy hogy magaslatokról nézve sem látszanak a nagyon távoli hegyek, illetve a kikötőkbe érkező hajóknak először az árbócát lehet látni). Eratoszthenész arra is rájött, hogy két, azonos hosszúsági kör mentén, egymástól relatíve távol lévő városban megfigyelve a Nap delelési irányát (úgy, hogy az egyik városban, Sziénében pont merőlegesen estek be a napsugarak a nyári napforduló idején, tehát a Nap pont a zenitben delelt), a két irány különbségéből és a két város távolságából meghatározhatja a Föld kerületét. Az ismert mérési pontatlanságok ellenére az ókori polihisztor igen közel járt a valós értékhez, attól csak 2-3 százalékkal eltérő értéket kapott (feltéve, hogy az akkor használatos hosszmértékegység, a stádium valóban akkora, mint amekkorának gondoljuk).

A mérés modernkori, március 21-i változatába bekapcsolódni kívánó iskolák a http://eratosthenes.ea.gr/en honlapon találják a felhívás részleteit, és itt lehet regisztrálni is a programra. A kivitelezendő mérés pontos leírása az Experiment fülre kattintva érhető el, de röviden, magyarul itt is összefoglaljuk:

1. Határozzuk meg a helyi dél (azaz a Nap delelésének) pontos időpontját! Ehhez a honlapon megadott online kalkulátor, vagy pl. a Stellarium szoftver is használható (az iskola pontos földrajzi szélessége szükséges hozzá). A mérést ekkor végezzük!

2. Vegyünk egy méterrudat, és állítsuk függőlegesen a talajra! Előtte kérjük meg a tanulókat, hogy méréssel ellenőrizzék, hogy valóban pontosan 1 méter hosszú-e a rúd! A helyi dél időpontjában a tanulókkal méressük meg az árnyék S hosszát (lásd az ábrát)! Ismételjük meg ötször egymás után a mérést (vagy végeztessük el öt diákkal), az eredményeket jegyezzük fel!

3. A tanulókkal számoltassuk ki a derékszögű háromszög átfogójának hosszát (L), és jegyezzük fel az értéket!

4. Számoljuk ki a Google Maps segítségével az iskola és egy másik, (közel) azonos hosszúsági körön lévő iskola távolságát, és jegyezzük fel az értéket. Ebből és az előző értékekből már meghatározhatjuk a Föld kerületét. Ha nincsen ilyen iskola, akkor referenciaként egy fiktív, az Egyenlítőn lévő pontot kell választani, ahol merőlegesen esnek be aznap délben a napsugarak.

20160301_eratosthenes2

A regisztrációval és az adatbeküldéssel kapcsolatos összes információ megtalálható a projekt honlapján: az Eratosthenes Experiment honlapja.

 

Forrás: Csillagászat.hu – Magyar Csillagászati Egyesület

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Az én gyerekem okosabb? Hogyan hat a gyerekekre a más gyerekekkel való összehasonlítás?

Az én gyerekem okosabb? Hogyan hat a gyerekekre más gyerekekkel való összehasonlítás?

Milyen hatással van a gyerekek önbizalmára, ha állandóan másokhoz hasonlítjuk őket? Ha szülőként te is feltetted már magadnak ezt a kérdést, ez a cikk segít megérteni, mit tehetsz gyermekeid egészséges önértékeléséért. - Szalai - Lászlók Kitti pszichopedagógus és tanulásban akadályozottak szakos mesterfokozatú gyógypedagógus, az AStOP – Auditív- Stresszt Oldó program szakértője, a ” Játszva olvass! ” megálmodója és megalkotója írása.
Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

A hagyomány szerint a karácsonyi időszak lezárásának napja vízkereszt, január 6-a. Ekkor búcsúzunk az ünnepi díszbe öltöztetett fától. De miért éppen ezen a napon szokás leszedni a karácsonyfát? A válasz a keresztény ünnepkörben, a népi hagyományokban és az új kezdet szimbolikájában rejlik.
Hogyan ünnepelhetitek meg a hóemberek világnapját?

Hogyan ünnepelhetitek meg a hóemberek világnapját?

A hóemberek világnapját január 18-án ünnepelhetjük, és ez kiváló alkalom arra, hogy kreatívan és vidáman töltsük el a napot. Íme néhány ötlet, hogyan lehet ezt a napot emlékezetessé tenni:
Ünnepeld Te is a hóemberek világnapját!

Ünnepeld Te is a hóemberek világnapját!

A hóemberek világnapját január 18-án ünneplik. Azért esett erre a napra a választás, mert a 18-as szám vizuálisan emlékeztet egy hóember formájára: a "1" a kezében lévő seprűre, a "8" pedig a két hógolyóból álló testére.
Ugrás az oldal tetejére