Jelenlegi hely

Régi idők karácsonya Budapesten

Milyen volt az ünnepi készülődés az elmúlt évszázadban a fővárosban? Régi képekkel mutatjuk be, hogy milyen is volt egykor a karácsonyi forgatag.

Nagy volt a sürgés-forgás a belvárosban 1897. decemberében: „Hetek óta mindent karácsonyra árulnak. A kirakatokat fölfrissítik, fényesebben világítják. Az emberek kisebb-nagyobb csomagokkal járnak az utcákon. Hordárok viszik a hintás lovakat és dobokat.”

A városi nép hullámzott a körutakon, hogy a korán sötétedő téli napokon gyönyörködhessenek a kivilágított, karácsonyi kirakatokban.

A XIX. század végi Budapesten a belvárosi bazárokban, üzletekben lehetett beszerezni az ajándékokat. A karácsonyi vásárok is népszerűek voltak, itt főleg a gyerekeknek való portékákat lehetett kapni: hintalovat, trombitát, katonát, dobot, babát, bababútort és édességeket is. Az 1860-as évektől tartottak fenyővásárokat, főleg a Dunaparton és a tereken.  


Karácsonyi vásár a Városház téren
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1890. december 21.)

"A nagyobb városokban, különösen pedig az igazi nagyvárosokban a karácsonyi piac forgalma szinte mesés összegekre rúg. Számtalan műhely és gyár hónapokon át tartó szorgos munkával főleg a karácsonyi piac szükségleteinek kielégítésén fáradozik, és segítségül híván a művészetet, évről évre tökéletesedő cikkeket állít elő, hogy az egyszerűbb szükségleteken kívül a finomultabb műízlés követeléseinek is eleget tudjon tenni." – írja a Vasárnapi Ujság 1899. decemberi 24-i száma.

A "tehetősebb közönség" a "fényes cikkek" vásárlás mellett a nehezebb sorsúakra is gondolt, jótékony egyesületek támogatásán keresztül gondoskodtak a szegényekről.


Nézelődés egy fővárosi üzletben
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1902. december 21.)

Jókai Mór: Koldusgyermek című karácsonyi történét olvasva bepillanthatunk az 1860-as évek pesti belvárosába:

"Annyi ablak ki volt világítva, az utcákon fényes hintók robogtak alá s fel; ragyogó boltablakokban fenyőfák voltak kitéve, égő viaszgyertyákkal, cukorangyalkákkal, picike bölcsőkkel, azokban aludt a kis Jézus. (...) Mosolygó asszonyságok jöttek a boltokba, vásároltak azokból a tündéri szépségekből, ki-ki vitte haza, kisfiának, kisleányának – amit a kis Jézus küldött nekik." 

Utcai kép karácsony hetében 
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1902. december 21.)

Korcsolyázók a városligeti jégpályán
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1902. december 21.)

Az első karácsonyfát Pesten az 1820-as években állították fel. A fenyőfaállítás német eredetű szokása és a feldíszített karácsonyfa alatt történő ajándékozás gyorsan elterjedt Magyarországon, a XIX. század közepén a polgárság otthonaiban megjelent. A köztéri faállítás később lett általános.

Karácsony este
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1871. december 24.)

A karácsonyfadíszek az idők során sokat változtak, a dió, alma, mézeskalács egyszerűségétől eljutottunk a csillogó, sokféle formájú üvegdíszekig. A nagyszüleink gyermekkorában a hagyományos gömbök mellett megjelent a harang, házikó, gomba, hóember és madárka is.

Fenyőfa és csomagok
(Forrás: Érdekes Újság, 1914. december 20.)

Száz éve is voltak reklámok...

"Ragyogó arcok, boldog emberek..." - A korabeli hirdetés "szép és célszerű" ajándékot kínál 
(Forrás: Tolnai Világlapja, 1927. december 21.)

Betlehem a karácsonyfa alatt 1942-ben
(Fotó: Fortepan)

Nagyot ugrunk az időben egészen az 1980-as évekbe, sokunk gyerekkorába. Email és SMS helyett igazi karácsonyi képeslapot küldtünk a rokonoknak, ismerősöknek, melyek felirata "Kellemes karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag boldog új évet!" volt. Egyetlen bakelit lemezről (Csendes éj) hallgattuk a karácsonyi dalokat a Mennyből az angyaltól a Kiskarácsony, nagykarácsonyig.

Kevesebb játék, de nagyobb öröm, habcsók és viaszgyertya a fán, Rubik kocka, moncsicsi, Rodolfo készlet, walkman a fa alatt...

Télen esett a hó, sokat szánkóztunk, a hóembert sem csak mesekönyvből ismertük. 


Szánkózó-domb az Óbudai-szigeten
Fotó: Fortepan

Nagy sor áll a Triál Sport-, Játék- és Hangszerkereskedelmi Vállalat Tanács körút (ma Károly körút) 22–24. szám alatti bemutatóterme előtt
(Fotó: Fortepan)

A 80-as évek plázája, a Sugár áruház az Örs vezér téren 
(Fotó: Fortepan)

A Váci utcában akkor is hömpölygött a tömeg
(Fotó: Fortepan)

Hangulatos kivilágítás a Vörösmarty téren, háttérben a hatalmas karácsonyfa 1985-ben
 (Fotó: Fortepan)

Halász Kinga
- Budapestimami -

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Szeretethiányban felnőni

Szeretethiányban felnőni

Amikor anyává válunk, minden megváltozik. Lelkünk egy része „testünkön kívülre” kerül, megtapasztaljuk, hogy a szeretetünk sosem fogy el, hanem egyre nagyobb és több lesz. Szülőként az élet legtermészetesebb dolga, hogy bármit megtennénk a gyermekünkért, ő számunkra a legfontosabb, születésétől kezdve úgy próbálunk élni, cselekedni, hogy neki majd jobb és könnyebb élete legyen, mint a miénk volt.
Csomagolj zölden karácsonykor!

Csomagolj zölden karácsonykor!

Még bőven van idő felkészülni az ajándékok csomagolására. Miért ne lehetne ezt megtenni környezettudatosan? Ehhez hoztam otthon vagy a természetben is fellelhető alapanyagokat.
20+1 karácsonyi idézet: ajándékkártyára is tökéletes!

20+1 karácsonyi idézet: ajándékkártyára is tökéletes!

Ha Te is szereted idézettel ellátni az ajánddékkártyákat, üdvözlőlapokat, és gondot okoz egy-egy érzés, gondolat megfogalmazása, használd ezeket!
Szabad-e büntetni a gyereket?

Szabad-e büntetni a gyereket?

Arra a kérdésre, hogy „Szabad-e büntetni a gyereket?”, a családok többségében a szülők egyenes választ adnak, de ezek három csoportba sorolhatók. Nem is maradunk meg a három jellemző válasznál, hanem inkább megnézzük, mit okoz a büntetés, és mennyire éri el a célját. - Novák Ferenc pedagógiai viselkedéskutató​ írása.
Ugrás az oldal tetejére