Jelenlegi hely

Húsvéti szokások a nagyvilágban

Míg nálunk a locsolkodás a hagyomány, addig más országokban ezt nem is ismerik. Minden országnak megvan a saját húsvéti hagyománya:  van, ahol rakétát gyújtanak, vagy feldíszítik a kutakat, akár 1000 tojásból készítik a rántottát, de egy közös: mindenhol Jézus feltámadását ünneplik a világon.

Nézzük, hol, milyen húsvéti szokásokkal ünneplik a katolikus vallás legszebb ünnepét:

Anglia

A Egyesült Királyságban a húsvét az egyik legfontosabb keresztény ünnep. Az ünnep szimbólumai közé tartozik a „hot cross bun”, ami egy kicsi, enyhén édes, élesztős zsemle, melybe ribizlit, kandírozott gyümölcsöt, mazsolát tesznek. A tetején található kereszt jelképezi a keresztre feszített Jézust, míg belső fűszerezése a balzsamozásához használt fűszereket. Hagyományosan a böjt után, nagypénteken fogyasztják, de egyes helyeken ma már egész évben kapható Angliában.

Olaszország

Húsvétkor itt járva valószínűleg nem találkozhatunk a Nyuszival, de más érdekes eseményekkel annál inkább. Mint mindenjeles alkalomnak Olaszországban, ennek az ünnepnek is megvan a maga szertartása és hagyománya. A húsvéti megemlékezéseknek országszerte minden templomban megvan a menete, de a leglátványosabb a római Szent Péter Bazilikában, a Pápa által celebrált mise.

Mivel húsvét a böjti időszak vége, így nagy szerepe van az ételeknek. A hagyományos húsvéti menüben sok helyen megtalálható a bárány vagy a kecske, de elmaradhatatlan az ünnepi kenyér, melynek receptje területenként változó. A „pannetone” és a „colomba” kalácsokat sokszor ajándékba készítik.

Oroszország

A húsvét itt is fontos ünnep, gyakran megemlékeznek róla a nem vallásos családok is. Időpontja nem esik egybe a mi ünnepünkkel, mert náluk az ortodox naptár szerint tartják, azonban  nagyjából egy hét eltolódással nagy ünneplésre lehet számítani. A hagyományos kalács a paska vagy kulich, mely minden cukrászdában üzletben megtalálható ilyenkor. Ez a tészta tölti be az angol „hot cross bun” szerepét az oroszországi húsvéti hagyományokban. Kandírozott gyümölcsökkel, mandulával töltik, sáfránnyal, kardamommal ízesítik. A díszítéshez használt XB kezdőbetűk az orosz -  Христос воскрес - Krisztus feltámadt – kifejezésből származnak. Egy helyi mondás úgy tartja, ha a kulich szépen megkel és magasra sül, az szerencsét hoz, de ha a tészta lapos és berepedezett lesz, szerencsétlenségre kell számítani.

Ausztrália

Húsvéti nyuszi helyett ott a bilby a jelkép, mivel ők kifejezetten nem kedvelik a nyulakat, hisz hatalmas károkat okoznak a kertekben. Egy nagyon érdekes kinézetű kis állat, nem is sokan ismerik hazánkban.

Franciaország

Franciaországban a legtöbb templomra nagycsütörtöktől kezdve csend borul Jézus halálának tiszteletére, egészen húsvét reggeléig, akkor ugyanis megszólal az összes harang, mely a feltámadást jelképezi. A csend ideje alatt, a hagyomány szerint a harangok Rómába vándorolnak, majd  amikor megszólalnak, tojásokat szórnak szét. Egyes falvakban az emberek csókkal és öleléssel köszöntik egymást, ha meghallják a harangokat.

A harangok megszólalásával a húsvéti szokások szerint tojásokat szórnak szét a kertben és a házakban, és a Szentmiséről hazatérve elkezdik keresni a gyerekek a színesen díszített húsvéti tojásokat.

A tradicionális húsvéti étel a bárány, a sertés, a sonka és a tojásból készült ételek, pl. Haux városában a franciák 4500 tojásból készítenek omlettet, mellyel megvendégelnek ezer embert a főtéren. Nagy hangsúlyt fektetnek a csokoládékból készült húsvéti csodáknak.

Németország

Egyes részeken szokás a húsvéti lovaglás, a hímes tojásfestés, a férfiak frakkba öltöznek és ünnepi dísszel felöltöztetett lovakkal járnak faluról falura, hogy hirdessék a húsvéti üzenetet. Sok helyen virágokkal festett tojásokkal díszítik fel a kutakat, ezek sok turista által látogatott helyek lettek. Szokás még a húsvéti kerék égetése, melyet egy nagy lejtőről gurítanak le meggyújtva. Ha jól leér a kerék a lejtő aljára, az jó termést jelent.

Lengyelország

A lengyeleknél él egy tradíció, mely szerint a megszentelt tojásokat fel kell darabolni és elosztani egymás között néhány jókívánság mellett - boldogságot, sikereket kívánnak egymásnak. A legkülönlegesebb Lengyelországban a nagyszombat, az étel megszentelésének napja. Régebben az ételeket a papok otthon áldották meg. Manapság az emberek minden fontosabb ételből tesznek egy keveset egy kosárba - így süteményt, pékárut, kolbászt, szalonnát, fűszereket, tormát, sót és hímes tojást -, amelyet kézi hímzésű, fehér kendővel takarnak le és az egészet áldásra a templomba viszik.

Bulgária

Bulgáriában az első piros tojással a gyerekek arcát szokták bedörzsölni, hogy minél egészségesebbek legyenek, és egy tojást a veteményesbe is tesznek, hogy megvédjék a termést a jégesőtől.

Görögország

Az ortodox keresztényeknél a húsvét általában máskor, később kezdődik, mint a nyugati keresztényeknél, mivel az ortodoxok a Julianus-naptárt veszik alapul. A húsvét időszaka a 40 napos böjttel kezdődik, ami egészen a feltámadásig tart.

A görögök temperamentumosak a húsvéti ünnepek kapcsán is. Van olyan görög sziget (Chios), ahol a szigetlakók rakétákkal készülnek a húsvétra: látványos és néha veszélyes tölteteket rögzítenek a házak, templomok falához, amik egymást próbálják elpusztítani. A "rakétaháborúban" sajnos az épületek sokszor megsérülnek, ennek ellenére a lakosok ragaszkodnak a hagyományhoz.

 

Írta: Olasz A. - Kecskemétimami

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

... már ha van nekik ;-) Nem tudom, ti hogy vagytok vele, évekkel ezelőttig azt gondoltam, hogy nincs az mennyiségű szaloncukor, ami nem fogy el decemberben. Általában a Mikulás nap táján vett első zacskók pár nap alatt elfogytak, a fára (vagy inkább csak alá) szánt szaloncukrokat el kellett dugni, hogy megérjék a fadíszítést. Mára változtak az étkezési szokásaink - kevesebb szaloncukrot veszek - és marad az ünnepek után is. Na, attól nem félek, hogy lejár a szavatosságuk, de elgondolkodtam azon, hogy milyen változatos módon lehet még őket felhasználni.
Öngondoskodás szülőként télen: mi fér bele reálisan?

Öngondoskodás szülőként télen: mi fér bele reálisan?

Télen sok szülő érzi úgy, hogy az öngondoskodás egy szép, de elérhetetlen fogalom. Mintha ez is még egy feladat lenne a listán, amit jó lenne kipipálni – de valahogy sosem jut rá idő, energia vagy tér. Pedig gyakran nem arról van szó, hogy nem törődünk magunkkal, hanem arról, hogy kevesebből próbálunk ugyanannyit adni. Ha télen azt érzed, hogy fáradtabb vagy, türelmetlenebb, és nehezebb magadra figyelni, az nem kudarc. Ez az időszak eleve többet vesz ki belőlünk, mint máskor.
Amikor az év eleje inkább megtart, mint indít

Amikor az év eleje inkább megtart, mint indít

Az év eleje sokaknál nem friss lendülettel indul, hanem csendesebb, nehezebb érzésekkel. Az ünnepek elmúltak, a hétköznapok visszatértek, kint korán sötétedik, és mintha belül is lassabban mozdulna minden. Családként ez gyakran még erősebben érződik: újraindul az ovi, az iskola, a munka, miközben az energiaszintünk nem igazán tart lépést a naptárral. Ha ilyenkor azt érzed, hogy az év eleje inkább nyomasztó, mint lelkesítő – fontos kimondani: nem vagy egyedül, és nem veled van a baj.
Élményajándék tippek - felesleges tárgyak felhalmozása helyett

Élményajándék tippek - felesleges tárgyak felhalmozása helyett

Karácsonykor mindenki szeretne örömet szerezni – de egyre többen azt érezzük, hogy a rengeteg tárgy helyett valami maradandóbbra vágyunk. Valami olyanra, ami nem porosodik a polcon, közös élménnyé, emlékké válik.Összegyűjtöttük a legjobb élményajándék-ötleteket, melyeket gyerekeknek, pároknak, nagyszülőknek vagy akár barátoknak is adhatsz – és amelyek könnyedén elérhetők.
Ugrás az oldal tetejére