Jelenlegi hely

Szeretethiányban felnőni

Amikor anyává válunk, minden megváltozik. Lelkünk egy része „testünkön kívülre” kerül, megtapasztaljuk, hogy a szeretetünk sosem fogy el, hanem egyre nagyobb és több lesz. Szülőként az élet legtermészetesebb dolga, hogy bármit megtennénk a gyermekünkért, ő számunkra a legfontosabb, születésétől kezdve úgy próbálunk élni, cselekedni, hogy neki majd jobb és könnyebb élete legyen, mint a miénk volt.


Forrás

Vannak gyermekek, akik nem ilyen szerencsések, mert szeretethiányban nőnek fel.

Azt érzik, hogy folyamatosan harcolniuk és tenniük kell, hogy szeressék őket a szüleik. Mivel a szülők ekkoriban mint omnipotens, mindenható és mindent tudó egyénként vannak jelen az életünkben, ezért elhiszik nekik azt, amit tükröznek feléjük.

Rossz esetben azt, hogy nem szerethetőek, csak ha a nekik megfelelő módon teljesítenek.

A gyermek érzelmeinek kialakulása egyrészt öröklött, de másik része a szülőktől tanult tényezőkből áll.

Amikor az anya visszatükrözi és tudatosítja gyermeke számára az érzelmeket, azáltal tanulja meg a kisbaba saját érzelmeit azonosítani és szabályozni.

Az érzelmi biztonság, elfogadás, szeretetteljes légkör a megfelelő fejlődés szempontjából nagyon fontos.

Ha gyermekkorban nem kap valaki szeretetet, érzelmi visszajelzéseket, az sohasem pótolható és olyan mélyen beépül a személyiségébe, ami maradandó nyomokat okoz.


Forrás

Ezek a gyermekek nem tanulják meg magukat szeretni.

  • Nem alakul ki egészséges önbecsülésük és önbizalmuk, nincsenek saját magukkal, pozitív tulajdonságaikkal sem tisztában, állandóan szoronganak, félénkek.
  • Nem tanulnak meg kiállni magukért, hiszen egész gyermekkoruk a szülőnek való megfelelésről szól, igyekeznek mindig jók és „tökéletesek” lenni, hogy szeressék őket. Ezért kerülik a konfilktusokat, véleményt sem mernek formálni, ami később is így marad.
  • Az érzelmeket sem tudják kifejezni, megérteni és kontrollálni sem.
  • Indulatkitörésekkel küzdhetnek, vagy éppen észrevétlenek akarnak maradni, s folyamatosan rejtegik az érzelmeiket mások elől.

Amikor a gyermek azt érzi, hogy a szülei szeretetéért és odafigyeléséért küzdenie kell, mindig magát kezdi el hibáztatni, azt gondolja, ő a hibás, mert nem szerethető. Ha „rossz” a szülők számára, egy idő után önbeteljesítő jóslatként meg is fog felelni ennek a képnek, s valóban rosszá válik.

Felnőtt korában párkapcsolati szinten köszön vissza a régi érzés, azt érzi, hogy saját magáért nem szerethetik, képtelen családot alapítani. De az is lehetséges, hogy egy hasonló rideg vagy bántalmazó kapcsolatba kerül, hiszen ez a minta a természetes számára, s azt hiszi, hogy „ő nem méltó” a szeretetre, ezért megelégszik egy rossz kapcsolattal.

Mivel a gyermekkora a folyamatos bántásról szól, előfordulhat, hogy önmagát is bántani fogja.

Ezt többféleképpen teheti, vagy nem reális elvárásokat támaszt magának, amiket képtelen elérni, vagy különböző módokon fizikailag, illetve különböző szerekkel, függőségekkel mérgezi magát. Érzelmileg instabilak, lelki problémákkal küzdenek.


Forrás

Fiatal felnőttkorban jönnek rá, hogy valami nem stimmel, amikorra teljesen megszűnt már a szülők felé irányuló omnipotens szeretet, s képesek már kritikusan szemlélni a szülői viselkedést és reakciókat.

Elgondolkodnak a saját viselkedésükön, azon, hogy is nevelték őket, mit kaptak a szüleiktől, s ők mit fognak adni majd a gyermekeiknek.

Ekkor kezdenek a puzzle darabok összeállni a fejünkben. Sokan ekkor döbbennek rá, hogy a szülőnek voltak problémái, melyek miatt nehézséget okozott neki a megfelelő háttér biztosítása.

Nagy erőbefektetés és önismereti munka ilyenkor egy reális önkép kialakítása, és az önbecsülés kialakítása.


Szerző: Teveliné Horváth Melinda
okleveles pszichológus, sport szakpszichológus, pedagógus, terápiás kutya felvezető, life coach
https://www.facebook.com/tevelinemelinda/

- KAPOSVÁRIMAMI -

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Az ünnepi ételek és desszertek bősége sokunk számára kihívást jelent. Hogyan élvezhetjük ki az ünnepi asztal örömeit anélkül, hogy túlevésbe csúsznánk? Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó hasznos tippeket hozott nekünk, hogy meg tudjuk tartani a mértéket, miközben élvezhetjük is a finom falatokat.
Címlap Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

A fogyókúrázóknak vagy friss életmódváltóknak gyakran éppen a cukor és az édes ízek hiányoznak a legjobban. Az ünnepi időszak közeledtével mindannyian szeretnénk valami finomsággal megörvendeztetni szeretteinket, miközben egyre többen keresünk egészségesebb alternatívákat. Hogyan lehet édességeinket és desszertjeinket természetes módon, cukor nélkül elkészíteni anélkül, hogy kompromisszumot kötnénk az ízélmény terén? Ehhez hozott Nektek most tippeket Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó, sportedző.
Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

A bakancslista is egy élettervezési módszer, kicsit játékosabban, de tervezésre ösztönöz. Jó módszer a gyerekek és magunk előre tervezésre szoktatására.
Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kiránduló helyek

Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kirándulóhelyek

Karácsony gondolatán, nincs az a fényár, amitől besokallnék, még ha az egész ország egy csillogó villogó nagy meseházzá öltözne, én azt is gyönyörűnek látnám. Lassan a porták ünnepi kivilágításba borulnak, ám vannak, akik igazán kiemelkedő módon öltöztetik fel házaikat, és turistalátványossággá növik ki magukat kicsik és nagyok örömére egyaránt.
Ugrás az oldal tetejére