1. Csak apád meg ne tudja!
A szüleinktől megtanult kommunikációs mintákat sokszor észrevétlenül követjük. Ha sokszor halljuk otthon, hogy "Csak apád meg ne tudja, mennyibe került az új cipő!", akkor jó eséllyel a konfliktuskerülő magatartás felé mozdulunk. Nem állunk bele a vitába, inkább az elhallgatás, a passzivitás, az eltitkolás lesz a stratégiánk.
2. Ezt is nekem kell megcsinálni!
A mártír beütés is sokunknak ismerős lehet. A sok "bezzeg", "már megint csak én", "ez is rám maradt" kezdetű mondatok, ami sajnos szintén igen könnyen eltanulhatók. Az állandó panaszkodás annak is fárasztó, aki mondja, hát még a körmyezetnek, aki hallgatja.
3. Három éve nyáron is az volt, hogy...!
A kritikus visszajelzés sok esetben nem építő, hanem ellenkezőleg rettentően romboló tud lenni. Főleg ha sértő szándékkal, a régi dolgok felemlegetésével fűszerezzük. A kriktikai él, az általánosítás a másik személyével kapcsolatban - "te mindig...", "te soha..." - szintén a szüleinktől bevésődött rossz magatartási minta lehet.
4. Mi bajod? Semmi!
Tudunk kultúrált módon vitázni, vagy mindenen veszekszünk? Ki tudjuk fejezni az érzelmeinket? Konszenzusra törekszünk, vagy egyből visszatámadunk, esetleg elmenekülünk? A vitatkozás kultúrája, az érvek-ellenérvek meghallgatása és kommunikálása az egyik legfontosabb tényező a kapcsolatainkban. Nézzük meg, hogyan vitáztak szüleink és hasonlítsuk össze a saját konfliktusrendezési módjainkkal! Meg fogunk lepődni!
5. Majd én megoldom, gyermekem!
Hogyan segítünk jól a gyereknek? Ha helyette oldjuk meg a problémákat, minden akadályt elhárítunk, vagy ha már kicsi korától önállóságra neveljük? Kinél hol a határ? Sajnos ezen a téren is jó, ha tudatosan odafigyelnünk, mert a szüleinktől örökölt gyereknevelési minták minden szándékunk ellenére előtörnek egy-egy éles helyzetben.
6. Ne sodródj a tömeggel!
Mik voltak a nagy családi "alapigazságok"? Mik azok a családi üzenetek, amiket hordozunk? Merünk-e bízni a férfiakban/nőkben? Mennyire bízunk önmagunkban? Ezek mind-mind otthonról hozott dolgok. Ahogy a szüleink éltek, meghatározzák az élethez fűződő viszonyunkat. Minden család különböző meggyőződéseket képvisel és közvetít, és sokszor felnőttként is azt gondoljuk sok mindenről, hogy csak úgy lehet, ahogy annak idején a mi családunkban volt.
7. Neked ez jár, mert megérdemled!
"Győztes vagy!", "Neked minden sikerül!", "Merj nagyot álmodni!" vagy "Te csak ne igyál előre a medve bőrére!", Csak el ne kiabáld!", "Jó, hogy nem fogjuk megtapsolni a gyereket, mert elvégezte az általános iskolát!", "Több a szerencséd, mint az eszed!", Ártalmatlan mondatok, mégis mennyire mást üzennek az embernek. Van az a mondás, hogy amit az ember sokat hall, azt előbb-utóbb el is hiszi magáról. Nálatok mi volt a mondás otthon? Te mit hallottál magadról a szüleidtől? És mit adsz tovább a gyerekeidnek?
- Budapestimami -
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
